Sokak számára új divatnak tűnhet e modernkori női utazási kedv, ám ennek erős történelmi hagyományai is vannak. A viktoriánus korban megnőtt a női utazók népszerűsége, számos olyan karakter jelent meg az irodalomban, akiknek sokan akartak a nyomdokaiban járni. A női utazóknak több alaptípusa vált ílymódon ismertté. Ott vannak például a klasszikus szerepek, amelyek talán a legvonzóbbakká is váltak egyben: a rendhagyó vénlány, a szende bakfis, akinek egy új környezetbe kell beilleszkednie és a félelmetes gardedám. Aztán vannak azok az utazások, amelyek nem fizikai értelemben történnek, hanem a szereplő belső világában megy végbe valami változás, átalakulás. És ne feledkezzünk meg azokról a hölgyekről sem, akik a fantázia birodalmába repítettek minket: Alíz és az ő Csodaországa, Dorothy úton Óz felé vagy Wendy, aki az éjjeli London felett egészen Sohaországig repül. Azt persze senki sem állítja, hogy ezek az úti célok mára valóságossággá váltak, de egy valami biztos: kislányoktól a nagymamákig, a nyúlodútól a Big Benig, ma már nők tömegei számára adott a lehetőség, hogy a sárga köves útra lépjenek. Méghozzá a saját jogukon.
A női esélyegyenlőségi küzdelmek alatt és hatására ugyanis számos változást kellett elfogadnia a világnak és ezek a szó szoros értelmében is új ajtókat is nyitottak. Egyre több nő vált pénzkeresővé a családban, sokszor családfenntartóvá. Tulajdonképpen annyi ajtó tárult ki, hogy nehéz is lett volna számot adni róluk, viszont a lényeg könnyen megragadható volt: ha okosan cselekszenek, a nők számára már nem léteznek a korábbi határok. Sem szellemileg, sem a térképen. Míg korábban családjukkal, apáikkal, férjeikkel indulhattak csak útra, esetleg egy női felvigyázó kíséretében, hirtelenjében megváltozott a látásmódjuk és a világ hozzáállása is ehhez a kérdéshez. A női utazó képe ímmáron nemcsak az irodalomban létezik, szinte egy szempillantás alatt a valóságban is megteltek velünk nőkkel a vonatok utazófülkéi, a repülők ülései. S amióta a nők a gépkocsiban is magukhoz ragadták kormányt, egyre inkább felfedezik mindazt, amit a világ korábban rejtegettek előlük.
Journeywoman: A női utazók nagyasszonya
Az amerikai Evelyn Hannon túl a hatvanon forradalmasította a női utazás fogalmát az egész világon. Amikor elkezdte utazással tölteni az ideje nagy részét észrevette, hogy az útikönyvek nem szolgálnak csakis nőknek szóló információkkal. Nem adtak választ olyan kérdésekre, hol tölthet el egy nő egyedül egy kellemes vacsorát Párizsban, hol találhat egy női orvost Szöulban, mely környékeket kell elkerülnie Jeruzsálemben sötétedés után, szoknyát vagy nadrágot viseljen-e szent helyek meglátogatásakor, vagy ha épp konzervatív országokba utazik.
Hannon saját és nőutazó társai tapasztalatait összegyűjtve indította el a journeywoman.com weboldalt 1997-ben: „A feladatom, hogy inspiráljam a nőket a biztonságos és megfelelő utazásra, és összekapcsoljam a női utazókat az egész világon.” A honlap hamarosan elnyert néhány webdizájn díjat és Evelynben egy igazi úttörőt láttak meg. A Time magazin a 21. század egyik legnagyobb újítójának nevezte. Mára a honlap minden női utazó számára szinte az első kötelező lépéssé vált egy-egy út megtervezésekor, legyen szó diákokról, üzleti úton lévő dolgozó nőkről, anya-lánya párosról, barátnőkről, szinglikről, elváltakról, özvegyekről.
Utazás női szemmel
A különféle női utazások más és más felkészülést igényelnek, hiszen nem mindegy, hogy csak magára kell gondolnia egy nőnek vagy másokra is, például a programszervezés során. Így az sem lehet mellékes, hogy épp Párizsba készülünk-e vagy az esőerdőbe. Utóbbiban nem sokra mennénk egy elegáns cipővel és valószínűleg a franciáknál nem vennénk kifejezetten hasznát a több csomag esőkabátnak sem. Az utazás típusától és céljától függően tehát változó lehet, hogyan készülünk fel az útra, mit pakolunk be, kiket viszünk magunkkal.
