Menni kéne, menni kéne ...
A fapados repülőjáratok alaposan átrendezték utazási szokásainkat. A néhány napos európai látogatások óriási népszerűségre tettek szert az elmúlt években. Ma már egy kis nyelvtudással és az internet ismeretével egyénileg is viszonylag egyszerű megszervezni egy rövid külföldi városlátogatást, s ha időben, a legkedvezőbb áron foglalunk repülőjegyet, akkor inkább úgy vetődik fel a kérdés, hogy miért ne utazzunk?
A 17. és 18. századi ifjú angol arisztokraták felnőtté válásának szinte kötelező része volt a nagy európai körutazás (Grand Tour), mely akár négy évig is eltarthatott, Célja e kíváltságos ifjak látókörének szélesítése volt más népek kultúrájának, nyelvének, építészetének, a nyugati civilizáció gyökereinek közvetlen megismerése, megtanulása révén.Természetesen az ifjúkori kicsapongások, ivászatok, dínom-dánomok, romantikus és kevésbbé nemes indíttatású kalandozások keretéül is szolgált. A vasút és a gőzhajó megjelenésével, az utazás könnyebbé válásával a középosztályban, a polgárság körében is népszerűvé vált e hagyomány. A Thomas Cook utazási iroda „Cook’s Tour” márkája szállóigévé vált.
Egy többéves Grand Tour gondolata ma is igazán csábító, ám kétséges, hogy egy átlagos 21. Századi munkahelyi vezető jó néven venne tőlünk íly hosszú távolmaradást. Arról nem is szólva, hogy a mai gazdasági kihívások közepette látókörünk szélesítésének igénye a korábbinál kevesebbet nyom a latba. Akkor hát mégis hová, merre keljünk útra, hogy ráleljünk Európa ízére? Az idegenforgalom tömeges turizmussá válása korszakában számtalan lehetőség közül választhatunk európai utazásaink, városlátogatásink megtervezésében. Ezek megvalósítása pedig történhet akár egyesével, alkalmankét néhány-napos utakkal, de akár klasszikus, akár 2-3 hetes körutazás keretében.
Az eredeti Grand Tour Londonból startolt, és a La Manche-csatornán átkelvén első állomásként Párizst vette célba. Az útvonal a kultúra letéteményeseiként ismert híres európai nagyvárosokat vette célba. A fény városa után Róma és Velence következett, s hozzájuk kapcsolódva Firenzét, valamint az Antikvitás városait Pompeii-t és Heraculaneumot is felkeresték az ifjú angol arisztokraták.
Valójában ma sincs okunk rá, hogy ezen irányelvektől eltérjünk. Ha csak egy rövid időre tudunk elszabadulni, akkor tán kényelmesebb és érdemesebb három-négy napot egyetlen városban, egyetlen szálláshelyen eltölteni, a napontai helyszínváltás helyett. Európa nagyvárosaiban oly sok látnivaló van, hogy akár két-három hetet, nemhogy három-négy napot is élvezettel eltölthetünk bármelyikükben, feltéve, hogy érdeklődésünk kimeríthetetlen, kíváncsiságunk pedig kielégíthetetlen. Álmodjunk tehát egy új nagy körutazást! Építsünk a klasszikus Grand Tour alapokra, ám azt mai modern világunkra hangszerelve. Figyelembevéve modern éránk ízlésvilágát, illetve előnyt kovácsolva felgyorsult – fapados légi-, és vasúti - közlekedési lehetőségeinkből.
A városlátogatásokra is igaz, hogy az úticél kiválasztásában döntő szempont a közlekedés. Ha valahova kedvező áron és kedvező menetrenddel el lehet jutni, az az úti cél népszerű lesz. Új trend lehet a vonatos utazás, ennek közelebbi európai úti célok esetében (mint például Prága, Salzburg vagy München) van egyre komolyabb létjogosultsága is. Sokszor kényelmesebb és gyorsabb a repülésnél, a vonat egyből a belvárosba érkezik, és útközben a tájat is láthatjuk. Ráadásul már a vasúttársaságok is kínálnak kedvező előfoglalási akciókat az életkorhoz és a szezonhoz kötődő kedvezmények mellett. „Előtérbe került az élményturizmus: sokan koncertek, kiállítások, fesztiválok kapcsán utaznak, összekötve a programot városnézéssel, vásárlással.”
Középkori hadihajó, whiskymúzeum, kulturális gáztartály – Alig ismert európai célpontok tavaszra:
- Jean Tinguely-múzeum, Bázel
- Whisky-múzeum, Edinburgh
- Gasometer kultúrális központ, Bécs
- Procida-szigete, Olaszország
- Vasamuseet, Stockholm