Mikor kezdjen sielni a gyerek?
Ez életkor és gyermekfüggő, de szakemberek szerint általában 3-5 éves korban ideális kezdeni, hiszen addigra a kisgyermekek izom-, ízület-, és csontrendszere már elbírja a sízéssel járó, viszonylag komoly terheléseket. A snowboardinggal valamivel később, 5-7 éves korban érdemes előszőr próbálkozni. A különböző életkori sajátosságokra más és má módszerek illetve hangnem rímelnek:
5 éves kor alatt:
- személyfüggőség: a szülő vagy tanár iránti érzelmi kötődés a jellemző, ezért az egyéni foglalkozás szükséges;
- a szülő csak néhány órára hagyhatja a sí-óvodában gyermekét;
- énközpontú a gyerek világképe, nincs közösségi szellem;
- folyamatos visszajelzésre, bíztatásra van szükség;
- komfortérzés érdekében még ki kell szolgálni a gyereket;
- fő cél a havas környezethez szoktatás, a felszerelés elfogadása és használata, nem pedig a símozgásokra történő rávezetés;
5-8 éves kor között:
- a kiscsoportos foglalkozás az ideális, mert már megjelenik az összefogás igénye
- a szülő félnapos időszakra a csoportban hagyhatja gyermekét;
- nagy a gyerekek játékigénye, az ezt kielégítő foglalkozások működnek jól;
- egyre nagyobb a mozgásigényük is, a kondicionális képességek fejlődését ennek megfelelően szükséges serkenteni;
9-12 évesek:
- a mozgásoktatás aranykora, a motoros tanulás legideálisabb szakasza, itt már a technika is előtérbe kerül;
- a csapatmunka helyezhető a középpontba;
- a szülő akár teljes napra rábízhatja a sportoktatóra a gyerekét;
- nagy versenyszellem tapasztalható, a sportszerűség és igazságosság igényével;
- ismert pályán az önállóság, szabadság igénye lép fel.
Szülők vagy sísuli?
Próbálkozhatunk magunk is kicsinyeink sioktatásával, ám szülő és gyermek számára egyaránt valószínűleg örömtelibb és célravezetőbb ha síovira vagy sísulira bízzuk őket. A sielést még csak ízlelgető gyerekek számára igen fontos, hogy e sport óhatatlanul bekövetkező kellemetlenségeit a megtapasztalás öröme és sikere bőven ellensúlyozza. Hagyni kell őket, hogy mindent a maguk tempójának megfelelően tapasztaljanak ki, a maguk idejében, helyes tartásokkal és mozdulatokkal sajátítsanak el. A sísulik lényege, hogy a kicsik a számukra legjátékosabb formában tanuljanak síelni, és hogy sikerélményük legyen. Mindeközben szülőkként pedig végre magunkra is jut néhány óra kikapcsolódás és síelhetünk egy jót anélkül, hogy aggódnunk kellene a gyerekek miatt. Az a pénz tehát, amit a gyermekeink kezdő síoktatásába fektetünk, többszörösen megtérül.
Havas vagy műfüves pályán?
Még sok szülő vonakodik a műfüves pályától, ahol nem eredeti körülmények között tanulnak a kicsik. Pedig szakemberek szerint tévedés azt hinni, hogy csak havas pályán tanulhatnak meg a gyerekek sielni. Nálunk is vannak olyan iskolák, amelyek már szeptemberben kinyitnak, illetve egész évben kínálnak sielős programokat, táborokat, versenyeket. Így a szülők eldönthetik, hogy közvetelenül szezon előtt, vagy akár a nyári vakáció alatt akarják tanítatni a gyerekeket. A műanyag borítású pályákon oktató síiskolák futással, erdei tornával, gimnasztikával és kerékpározással kombinálják az edzéseket.
Nagyon fontos hogy szakember irányítása mellett tanuljon meg síelni a gyermekünk. Ez a jövőre nézve magasabb szintű tudást, nagyobb biztonságot, kevesebb sérülést, a sízéssel kapcsolatban szélesebb körű rálátást biztosít csemetéink számára. Az oktatói szakma Magyarországon komolyan küzd az elismertségért, és míg tőlünk Nyugatra szinte mindennapos, hogy a gyerekeket oktatók tanítják meg síelni, nálunk mostanság kezdik megérteni és elfogadni a szülők ennek a jelentőségét. A speciális műanyag pálya azért is jó választás, mert szeptember végétől áprilisig közeli helyszíneken, ha megtehetik, akár minden nap tudnak síelni a gyerekek.
Milyen a korszerű gyermeksíoktatás?
A legfontosabb cél a havas világ megszerettetése, visszatérésre motiváló élmények megteremtése. Ehhez szükséges a jó hangulat megteremtése, a gyermekek megnyerése játékos foglalkozásokkal. A kicsik élvezik a játékot a hóban, tehát hagyni kell őket, ha aktívak, ha örömüket lelik az önálló játékban. Másrészt óvni kell őket, ha nem ismerik fel a veszélyeket, meg kell tanítani őket a kellő óvatosságra és fegyelemre. A foglalkozás jellemzően egyenként 1,5-2 óra életkortól függően – a síspecifikus gyakorlatok és a játékos pihentető gyakorlatok folyamatos váltogatásával. Ha egy gyerek heti egy-két alkalommal jár síoktatásra, akkor három hónap alatt meg lehet tanulni az önállóságot a pályán, vagyis hóekével kanyarodva már tud közlekedni, képes egyedül használni a felvonót. Hat hónap alatt már megszerezhető az a fajta tudás, amellyel január végére-februárra már el lehet menni külföldre is síelni. Ezt a tudást érdemes továbbfejleszteni, hiszen két-három szezon alatt a gyerekek tökéletesen elsajátítják a párhuzamos lécvezetést, a carving technikát. A legfontosabb, hogy sok időt töltsön oktatóval a gyerek, hiszen annál jobban rögzül az a technika, amellyel a jövőben biztonságosan tud síelni majd bármilyen pályán.
A felszerelés
- A megfelelő felszerelés a siker és egészség záloga: bukósisak, réteges öltözködés (esetleg pótruha, ha kimelegszik), kényelmes cipő, sí és napszemüveg, kesztyű.
- A ruha mindig kérdés: egybe overál, vagy kétrészes. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Előnye a kétrészes ruhának, hogy könnyen lehet a pályán pisiltetni, de hátránya is hogy a gyermek dereka könnyen kibukkan a mozgás során. Az overál pont az ellenkezője.
- A felszerelés passzoljon a gyerekre: rövid jó minőségű carving síléc, megfelelő gyerek (!) kötéssel (nem nő bele a három évre megelőlegezett felszerelésbe, mert hamarabb megutálja a síelést).
- A gyerekcipők kiválasztásához célszerű a cipő bélését kivéve próbálni és ellenőrizni a méretet.
- A gyerek nem tudja mi lehet veszélyes, mi figyeljünk rá: kesztyű nélkül tapodtat se, hosszú sál maradjon otthon, ne lógjon ki madzag a kabátból, stb.
Az oktatási terep
- A sí-óvoda: a pálya többi részétől elkülönített terület, ideális felszereltséggel, színes játszótéri játékokkal, mesealakokkal, épített terepalakzatokkal, mesemalommal, felfújható játékokkal, felvonószőnyeggel, (ezek a szolgáltatások esetenként külön díjért látogathatók).
- Tanulópálya: sík terület illetve enyhe lejtő sík kifutóterülettel ( vagy ellenlejtővel), nyugodt körülmények, kevés ember, lassú vagy lassítható tanuló lift.
Mennyibe kerül egy teljes szezon?
Sokakat foglalkoztató kérdés: anyagilag hogyan kalkuláljon egy teljes szezont a szülő? Körülbelül nyolc-tízezer forintba kerülhet egy hónap, vagyis pontosan annyi, mint más sportágakban a havidíj. Persze a felszerelés, később pedig az utazás és a síbérlet jelentősebb kiadás, de aki egyszer megszereti ezt a sportot, szinte minden szezonban hajlandó áldozni rá.
