A hetvenes években a történelmi egyházak hitelvesztésével főleg az alternatív egyházak, az ősi tanok és keleti filozófiák mentén szerveződtek a spirituális utak. Manapság nem a nagy világvallások, hanem inkább az abból táplálkozó, illetve abba gyökerező személyes meggyőződések hajtják a turistákat: az alternatív gyógymódok, spirituális terápiák, és az autentikus környezetben, esetleg saját guruval gyakorolt reiki és jógaórákon kívül az önismeret vált fontossá.
A kilencvenes évek elején aztán az egészséges életmód és az egyén kiteljesedését szolgáló életmódmagazinok wellness mámorában egyre többen, és egyre többet kezdtek el költeni például gyógyító kristályokra, tisztítókúrákra mágnes-zene- hang-fény és virágterápiákra és ki tudja mi mindenre.
Egyes szakemberek szerint ez a szellemi-lelki éhség nemhogy csökkent volna, hanem egyre csak fokozódik, ezért a hit és a spiritualitás mára napjaink egyik legfontosabb, hovatovább legdrágább árucikke lett. Egy kanadai tanulmány szerint, a csillapíthatatlan igényünk a következő években világszerte intenzíven alakítja majd nemcsak a fogyasztói szokásainkat, de a turizmus és a vendéglátás iparágát is. Az önkiteljesedést, az önmegvalósítást és az öngyógyítást ugyanis a jómódú nyugati társadalmak, illetve a kevésbé tehetős országok polgárai egyaránt az otthonuktól távol, más kontinenseken keresik. A növekvő kereslet miatt, az USA-ban egyre több utazásszervező igyekszik magának kihasítani egy-egy szeletet az amerikai spirituális turizmus 21 milliárd dolláros tortájából.
Ugyanakkor az európai, sőt hazai irodák is látnak fantáziát az ilyen jellegű utakban.
Thaiföld, India Peru, Japán a legkeresettebb országok, de Dobogókőtől az Attila dombon és az angliai Stonehenge-en át, egészen a Machu Picchuig a legkülönfélébb helyszínek után is érdeklődnek az utazók. A spirituális turizmus sikere ugyanis abban rejlik, hogy kortól és anyagi helyzettől függően, mindenki megtalálhatja a maga tornacipős-egytál rizses zarándokútját, vagy a legdrágább kezelésekkel összekapcsolt kéthetes önismereti kurzusát.
A megbillent egyensúly helyreállítására, s a belső békére áhítozók – hivők és nem hivők egyaránt – egyre gyakrabban választanak tehát nem hagyományos nyaralási, utazási lehetőségeket lelki megújulásra, vallási hitük megerősitésére, vagy akár spirituális újjászületésre. Ép testben ép lélek tartja a régi mondás, ám napjainkban e bölcs tanítás fordítottja is hódít, mely a fizikai lét és tudat ellentétpárjában a tudatra helyezi a hangsúlyt, mint testi-lelki egészségünk meghatározó tényezőjére: „ép lélekben ép test”.